A könyvelés alapvetően a vállalkozás által befogadott kiadási számlák, és az általa kiadott bevételi számlák, valamint az ehhez tartozó bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok, bérjegyzéket és egyéb a vállalkozás működésével felmerülő dokumentumok rögzítését jelenti. Akkor tudunk megfelelően együttműködni, ha nem csak ezeket a dokumentumokat kapjuk meg, hanem minden egyéb iratot rendszerezve a kezünk alá tesznek.

Ahhoz tehát, hogy könyvelőink a legjobb munkát tudják végezni információkra van szükségük. Ha ezeket nem kéri könyvelője, lehet, hogy érdemes lenne megfontolnia a könyvelőváltást.

Az egyéni vállalkozás könyvelését, bevallások és egyéb adóbevallások teljesítését javasolt hozzá értő könyvelőre bízni, ettől függetlenül, ha nem is teljes mértékben, azonban Önnek is tisztában kell lenni a könyvelési szabályokkal.

A törvényi előírásoknak megfelelően az egyéni vállalkozónak nyilvántartási kötelezettsége van a könyvelésre nézve. Ez azt jelenti, hogy a bejövő és kimenő számlákat időrendi sorrendben, és utólag is visszakereshető módon kell rögzíteni. A könyvelési és bizonylati szabályokat az SZJA törvény szabályozza.

Az egyszeres könyvviteli követelményeknek akkor felel meg a vállalkozó, ha a pénztárkönyv mellett részletező nyilvántartásokat is vezet. Így pl. kötelező a tárgyi eszköz nyilvántartás, ha akár csak egy tárgyi eszközzel is rendelkezik.

Az alapnyilvántartást (pénztárkönyv) nem kell az adóhatósággal hitelesítetni, ezért mind a papíralapú, mind a számítógép alapú nyilvántartás megfelelő, mi számítógép alapon tárolunk minden adatot.

Mint a fenti követelményekből látható, az egyéni vállalkozás esetében is, teljesen függetlenül attól, hogy nem kettős könyvvitelre kötelezett, azonban jó, ha erre szakosodott könyvelő végzi a vállalkozás könyvelését, adó bevallásai elkészítését.

A kft-k könyvelése a legáltalánosabb könyvelési feladat. Természetesen sok múlik a kft tevékenységén: könyvelési szempontból egészen más feladatot jelent egy termelő, értékesítő vagy egy szolgáltató cég könyvelését ellátni, sőt az egyes szolgáltatások között is jelentős különbségek lehetnek. Teljesen más egy üzemet, egy kisboltot, egy kávézót vagy egy tanácsadó céget könyvelni.

Ha kft-ről beszélünk, akkor feltételezzük, hogy alkalmazottak is dolgoznak a cégben. Ekkor már bérekkel és egyéb juttatásokkal is kell számolnunk.

Egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője nem biztos, hogy megegyezik a társaság tulajdonosával, így még nagyobb szerepet kaphatnak a különböző vezető tájékoztatók, riportok is.

Könyvelőirodánk alakuló cégek könyvelését is vállalja. Induló cégeknél könyvelőként több segítői feladatunk is van: ha még nem sikerült kiválasztani a megfelelő társasági formát, adózási kategóriát, áfakör besorolást, stb. segítünk a választásban, hogy minél egyszerűbben és gazdaságosabban tudja cégét üzemeltetni. Ezekben a kérdésekben gyakran a cégjogászok nem kellőképpen tájékozottak, kérje segítségünket!

Startup vállalkozásoknál ki kell alakítani a különböző számviteli szabályzatokat: pénzkezelési, leltározási, selejtezési, értékelési szabályzatok, számviteli politika, stb. Ezen túl ki kell alakítani a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását, a bélyegzőnyilvántartást is. A tevékenységi körtől függően egyéb nyilvántartások, elszámolások, űrlapok, nyomtatványok kialakítása is szükségessé válhat.

A számviteli szolgáltatás a könyvviteli és könyvvizsgálati szolgáltatások összességét jelenti. A könyvviteli szolgáltatások alatt a könyvelő által elvégzendő feladatokat értjük. A számviteli törvény hatályos előírásai szerint a vállalkozásoknak kötelező könyvviteli szolgáltatót, vagy hasonló feltételeknek megfelelő magánszemély közreműködését igénybe venniük, ha az éves nettó ár bevételük az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot meghaladja.

Kollégáink mindannyian rendelkeznek a könyvviteli szolgáltatás végzéséhez szükséges regisztrációval és minden esetben részt vesznek a kötelező éves továbbképzéseken is. Természetesen ezen túl is folyamatosan képzik magukat, hogy az aktuális jogszabályoknak megfelelően tudjanak működni.

Az egyszerűsített éves beszámoló a legtöbb könyvelőirodával könyveltető vállalkozás számára alkalmazható beszámolási forma. A számviteli törvény meghatározza, hogy pontosan mely vállalkozások alkalmazhatják az adminisztrációt csökkentő egyszerűsítéseket. A három mutató, amit ehhez ismerni kell: a mérlegfőösszeg, az éves nettó árbevétel és az átlagosan foglalkoztatott létszám. Figyelemmel kell lenni az egyéb feltételekre is, pl. tőzsdén szereplő részvénytársaság, anyavállalat, stb. számára nem válaszható ez a beszámolási forma.

Néhány éve már lehetőség van a mikro gazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választására is a még kisebb méretű vállalkozások számára.

A kiegészítő melléklet minimális adattartalmát a számviteli törvény részletesen szabályozza. Ez egy szöveges bemutató a vállalkozás adott évi teljesítményéről, melyben lehetőség nyílik a mérlegben és eredménykimutatásban szereplő számok részletezésére, időbeli alakulásának bemutatására.

A kiegészítő melléklet a vállalkozás iránt érdeklődőknek szól. Így lehetőséget ad arra, hogy a számszaki beszámolóban esetlegesen elsikkadó, a cégvezetés számára fontos folyamatokat kiemelje. Egy jövőbeli tervezett hitelfelvétel vagy új üzleti partnerek bevonása érdekében is bővíthető hasznos kimutatásokkal.