Könyvelő - Adótanácsadó blog



SZOCHO kedvezmények

SZOCHO kedvezmények

A SZOCHO-kedvezményeket szeretném bemutatni ma. A munkahelyvédelmi akcióterv által bevezetett kedvezmények 2014-ben léptek hatályba, de azóta is folyamatosan változnak.

A szocho mértéke 19,5%, 2020 július 1-től viszont 17,5%-ra csökken. Mi is a szocho?

A szociális hozzájárulási adó a kifizetőt, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt terhelő fizetési kötelezettség. De ez nagyon tömören, lerövidítve van megfogalmazva. Ennek az adónak nem alanya a saját jogú nyugdíjas, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, a mezőgazdasági őstermelő abban az évben, a melyet megelőző adóévben az SZJA törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült.

Ennyi tömören a szocho.

Alapja az adóalapot képező jövedelem.

A kifizetőt terheli az adókötelezettség: a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelemmel összefüggésben.
Most menjünk át a kedvezményekre. Kicsit kevesebb van, mint 2 évvel ezelőtt. De azért még mindig érdemes figyelembe venni a kedvezményre jogosultak listáját.
2019 január 1-je előtt, mint írtam, több volt a kedvezményezettek köre.
Átmeneti szabály alapján még továbbra is érvényesíthető, ha valaki megkezdte: a 25 év alattiak 2 éves foglalkoztatását, a tartósan álláskeresőékét, az anyasági ellátás folyósítása után, illetve alatt történő munkavállaló foglalkoztatását, illetve, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások foglalkoztatását.
Ezek azért élnek még, mert 2, 2+1, illetve 3+2 évre történt a kedvezmény érvényesítése. A plusz jelek a szocho mértékének változását jelzik.

Most érvényes kedvezmény:
-szakképzettséget nem igénylőmunkakör: / a FEOR itt 9-essel kezdődik/. Van egy-egy darab 6-os, 7-es, 8-as FEOR számú munkakör, ami mezőgazdasági gép karbantartója, javítója. Ez mezőgazdasági munkakörhöz tartozik. Itt a kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 17,5%-os adómérték 50%-a. Korlátozása, hogy csak és kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben kell foglalkoztatni a munkavállalót.
-munkaerőpiacra lépők kedvezménye: itt azokra érvényes a kedvezmény, akik a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkeztek csak biztosítási jogviszonnyal. Az első két évben a minimálbér után 17,5%-kal megállapított összeggel, és 50%-os a kedvezmény a 3. évben. Az igazolást a kedvezményről a NAV állítja ki a foglalkoztatónak. Tehát, ha valaki minimálbérre jelenti be a munkavállalót, az első két évben nincs szocho, a 3. évben 50%.
-3 vagy több gyermeket nevelő utáni kedvezmény: itt a legnagyobb a kedvezmény. 3+2 év. Tehát 3 évig a bruttó munkabér 17.5%-a a szocho. Ha valaki minimálbéres annak elengedik 3 évig, a következő 2 évben pedig 50%-ot kell fizetni. Ha garantált bérminimumos, akkor sem számottevő az összeg. Igazolást szintén a NAV-tól kell kérni.
-megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása: itt viszont a kedvezményt érvényesítheti az egyéni vállalkozó is. A kedvezményt dokumentumokkal kell érvényesíteni és legfeljebb a minimálbér kétszerese után az általános adómértékkel megállapított összeggel.
-van még a közfoglalkoztatás kedvezménye: /itt a garantált bér 130%-a után az adó mértékének 50%-a/, valamint a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény. Itt pedig legfeljebb 200 000 Ft után 17,5% adómérték 50%-a.

Nincs olyan, hogy több adókedvezményt vegyünk figyelembe. Részmunkaidős foglalkoztatásnál a kedvezményalapot nem kell csökkenteni. Egyszerűsített foglalkoztatásnál ezeket nem lehet érvényesíteni.

Ma elterveztem, hogy valami kis felüdülést adok nektek. De, ahogy el kezdtem írni, észrevettem, hogy semmikép nem tudom úgy alakítani az írást, hogy az egy kikapcsolódás legyen. Mentségemre szolgáljon, nem egy könnyed téma. Így is számok, úgy is számok. És azt nem lehet kihagyni belőle.

De, ha már szocho. SZÉP kártya szocho-mentességének határidejét korrigálták. 225/2020 kormányrendelet értelmében 2020. 12.31-ig utalt béren kívüli juttatás esetén nincs szocho fizetés, kizárólag SZJA van.

Legalább egy jó hírrel zártuk az írást....

Elolvasom, bővebben
Mindent a szabadságról

Mindent a szabadságról

A munkavállalónak a munkában töltött ideje után szabadság jár. Ez alap- és pótszabadságból tevődik össze.

Először is vegyük a pótszabadságokat:
Legfontosabb az életkorhoz kötött pótszabadság.

Ezenkívül járhat még:
-gyermekek után,
-apát megillető, és egyéb pótszabadságok.

A szabadság munkában töltött időnek minősül.

Az alapszabadság 20 munkanap.

Az életkorhoz kötött pótszabadság mértéke:

-25. életévtől 1 munkanap
-28. életévtől 2 munkanap
-31. életévtől 3 munkanap
-33. életévtől 4 munkanap
-35. életévtől 5 munkanap
-37. életévtől 6 munkanap
-39. életévtől 7 munkanap
-41. életévtől 8 munkanap
-43. életévtől 9 munkanap
-45. életévtől 10 munkanap

A szabadság kiadása:
A szabadságot a munkáltató adja ki, természetesen a munkavállaló meghallgatása után. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Eltérő megállapodás hiányában. Ezt azért írtam oda, mert mindenhol található olyan, hogy van egy törvény és mégis csinálhatunk mást, mert egy másik felülírja ezt. /A 14 egybefüggő napra visszatérve, azért a heti pihenőidő, munkaszüneti nap, szabadnap is figyelembe vehető. / A 14 egybefüggő szabadságba beletartozik az is, hogy mentesül a rendelkezési kötelezettség alól. Mit értünk ezen? Hogy nem hívjuk fel, különböző okokra hivatkozva. Ő szabadságon van. Nem létezik még a gondolataiban sem a munkahely. 😊 Ezt a 14 egybefüggő napot legkésőbb a szabadság megkezdése előtt 15 nappal illik, kell közölni a munkavállalóval.

A dolgozó is kérhet szabadságot, kivéve a munkaviszony első három hónapját, viszont neki is az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal előtte be kellene jelentenie. Persze vannak kivételes esetek, mikor azonnal kell a szabadság.

A szabadságot mindig az esedékesség évében kell kiadni. Ha viszont valakinek október elsején, vagy utána kezdődött a munkaviszonya, akkor az átvihető a következő év március 31-ig.

Ha a munkavállaló oka folytán nem lehetett kiadni a szabadságot, mert miért is ne történhetne ilyen, az ok megszűnése után 60 napon belül kell rendezni ezt.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni azt a szabadságot, amit az esedékesség évében kezdünk, s a következő évben folytatódik. Ez max. 5 munkanap! Bár ide sorolhatjuk még az életkorhoz kötött pótszabadságokat is megállapodás alapján. Ugyanis ezt is engedi a törvény így átvinni.

Mondok egy példát: Decemberben van még a munkavállalónknak 6 nap szabadsága, amit december 28-től adunk ki. Akkor átviszi januárra, mert megkezdte. Érdemes kihasználni, főleg a januári első napok miatt, amikor még nem indult be igazán semmi. Az emberek próbálják a szilvesztert és a decemberi költekezést 2-3 napban, vagy ki tudja mennyi idővel kiheverni.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági esetben megszakíthatja a szabadságot, sőt az időpontot is, ha az a vállalkozás működését súlyosan érintené.

Hát igen. Most mondtam is valamit, meg nem is. Tehát van a szabadság, amit ki kell adni, de mégsem, ha azt mi úgy ítéljük. Az adott évben ki kell adni, de mégsem, ha év végére hagyunk egy pár napot.

A munkavállalónak a szabadság módosításával vagy megszakításával összefüggésben felmerült kárát, költségeit a munkáltató köteles megfizetni. Ne egy nyaralás közepén hívjuk vissza. 😊

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató a szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, ha viszont többet adtunk ki, azt visszakövetelni nem lehet.

Érdekes a szabadságolás kérdése. Rengeteg dolog van még, ami ehhez tartozik, mint például a betegszabadság, a fizetés nélküli szabadság, illetve az állásidő, amely távolléti díjra jogosítja fel a munkavállalót, illetve a kivételeket, amely mentesíti a díjazástól az állásidő alatt a munkáltatót....

Elolvasom, bővebben
Ingatlan bérbeadás változás 2019-ben

Ingatlan bérbeadás változás 2019-ben

2019. január elsejétől az a változás, hogy amennyiben az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket (például víz, gáz) továbbhárítják a bérbevevőre, akkor ez az összeg nem lesz része a bevételnek. Ez az összeg nem jelent a magánszemély esetében tényleges bevételt, mivel azokat az adott szolgáltató részére kell megfizetni....

Elolvasom, bővebben
Ez most komoly???????????

Ez most komoly???????????

Mai közlemény:
Létszámleépítés lesz a Postánál
A Magyar Posta Zrt. mintegy 100 fős csoportos létszámcsökkentést hajt végre ősszel. A leépítést az irányítási-adminisztratív területeken hajtják végre, nem érinti a hálózati és logisztikai területeket, ahol munkaerőhiány van.

2018.06.28 közlemény:
Általánossá vált a munkaerőhiány a Postánál
Azonnal fel tudnának venni 300 embert.

Miért nem szervezik át az embereket?...

Elolvasom, bővebben
Munkaszüneti napok 2019-ben

Munkaszüneti napok 2019-ben

A 2019. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő lesz:
- augusztus 10., szombat munkanap, augusztus 19., hétfő pihenőnap
- december 7., szombat munkanap, december 24., kedd pihenőnap
- december 14., szombat munkanap, december 27., péntek pihenőnap....

Elolvasom, bővebben
Mi lesz a cafeteriával jövőre?  III. rész

Mi lesz a cafeteriával jövőre? III. rész

EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK:
E körben marad a juttatás értékének az 1,18-as adóalap szorzója, amelyre 2019-ben 15% szja-t és 19,5% szoc. adót kell majd megállapítania a kifizetőnek.

E kategória elemei maradnak:
A béren kívüli juttatások (SZÉP Kártya) keretösszeg feletti része
Önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás
Csekély értékű ajándék (évente 1X a minimálbér 10%-ig )

A munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás szintén jövedelemként adózik, vagyis a munkáltatónak meg kell fizetnie a jövedelem szerinti munkáltatói terheket, és a munkavállalótól is le kell vonni a szükséges adóelőleget és járulékokat....

Elolvasom, bővebben
Mi lesz a cafeteriával jövőre?  II. rész

Mi lesz a cafeteriával jövőre? II. rész

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK:
A béren kívüli juttatások esetében megszűnik az 1,18-as adóalap szorzó, viszont a Széchenyi Pihenő Kártyán kívül ebben a kategóriában más elem nem marad. Továbbra is a munkáltatónak kell juttatás értéke szerint a 15% szja-t és a 19,5% szociális hozzájárulási adót megfizetni. (Az EHO megszűnik 2019-ben)

Az eddig ismert keretek változatlanok:
Vendéglátás alszámla: évi 150.000 Ft
Szálláshely alszámla: évi 225.000 Ft
Rekreáció, szabadidő alszámla: évi 75 000 Ft...

Elolvasom, bővebben
Mi lesz a cafeteriával jövőre?

Mi lesz a cafeteriával jövőre?

A 2019. évi Szja törvény erőteljes átalakuláson ment keresztül a cafeteriát illetően, a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott és az adómentes juttatások köre is lényegesen megváltozott.

ADÓMENTES JUTTATÁSOK:
Az adómentes juttatások közül néhány elem 2019-től jövedelemként adózik, ez azt jelenti, hogy a juttatott összeget jövőre a munkáltatónak számfejteni kell, és a szükséges járulékokat, adókat meg kell fizetni utána, mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak. Vagyis a juttatás értékét a munkavállaló béréhez hozzá kell adni, és azzal együtt számfejtve kell az adóelőleget, járulékokat, illetve a szocho-t, szakképzési hozzájárulást megfizetni.

Ilyen juttatás lesz jövőre a sportrendezvényre, vagy kulturális eseményre szóló belépő, a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagy a lakáscélú támogatás is.

A korábbiak közül az óvoda, bölcsődei szolgáltatás térítése marad adómentes....

Elolvasom, bővebben
Idén is várható nyugdíjprémium

Idén is várható nyugdíjprémium

Ebben az évben 32 milliárd forintot különített el a kormány a nyugdíjprémium kifizetésére.

Nyugdíjprémium kifizetése akkor történik, ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5%-t.

A kormány szerint a 4,3%-s GDP növekedés 0,8 százalékponttal haladja meg a küszöböt, így a nyugdíjprémium maximális összege 16.000 Ft lehet....

Elolvasom, bővebben
Online pénztárgép üzemeltetése: a legfontosabb tudnivalók a NAV-tól

Online pénztárgép üzemeltetése: a legfontosabb tudnivalók a NAV-tól

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani
2. Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani
3. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani
4. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni
5. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie
6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell
7. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező
8. A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni...

Elolvasom, bővebben

Maradt kérdése?


Írja meg üzenetét vagy kérje ajánlatunkat!

Érdekel, Ajánlatot kérek